Kafkaz a Hunniában

Mindennek ára van. A barátságos helynek az az ára, hogy nem lehet nagy. Mert, ami nagy, ott tömeg van, a tömeg viszont nem barátságos. A Hunnia barátságos és kicsi, de ennek az az ára, hogy kevés az ülőhely. Hogy mégis le lehessen ülni, annak az az ára, hogy korán kell menni. (Meg 1000 forint, de az lefogyasztható.)

Hétnap és Hajnalpír ezúttal korán érkezik, válogathatnak is, asztal ugyan már nincs, de két szék igen, az is valami. A főszereplő már ott fészkelődik, a nézők nem tudnak elég korán jönni. Úgy volt, hogy Lecsó lesz János vendége, de lebetegedett szegény Gábor.

Így vendégművész nélkül a már látott, kétfelvonásos Kardos-Horváth János est következik, gondolja Hétnap, nem is alaptalanul, de az említett énekes nem rutinszerűen penget, nem tűnik kiégett vén rókának a sok koncert ellenére; üde, friss, ahogy ő mondja az MR2 egyik spotjában. Hétnapnak hiányoztak a hajdanvolt hosszú monológjai, de kárpótolják a csak Kafkaz esteken hallható régi számok. A Kikelet/Öregem meg a Rézcső himnuszos megoldása magában is megérné az estet, meg a rozé meg az arany fácán, de van még vagy 3 órányi tábortüzes hangulatú, tapsolós, együtt éneklős harmónia kiegészítésként és pár vicces újdonság, például a Székelyszerető című ópusz. (Taszer.)
KHJ-nak nincs dalsorrendendje erre az estére, ezzel nagyobb szabadságot enged meg magának és a közönségnek. Hallgat a bekiabálásokra (éljen a zenekar!) és elfelejt néhány sort a szövegekből, ami megerősíti Hétnap elkézelését, hogy Kardos Horváth János igazi előadó lett, előkelő helyen áll a magyar könnyűzenei színpadokon mozgók sorában. Most ül és nem mozog, csak a szája. Hétnap sem sokat mozog, csak a pultig, mert a fácán itt nem repül, csak lecsúszik.

(Zárójeles, kisbetűs, okoskodó megjegyzés: habár KHJ-t nem tekinthetjük és nem is tekintjük egy korszakos zseninek, pláne, mert a zsenik ideje lejárt: azért egy eredeti arc, aki szerepében a mai kor Ady Endréje vagy Móricz Zsigmondja, csak száz évet változott a világ; változnak a szerepek is. Mindenesetre ott ül egy kávézóban, nyitott és véleményt formál, akadnak tisztelői, lelkes, vannak céljai, és van benne egy enyhe vátesztudat is, szóval tudja mit akar.)

Mi is tudjuk: hazamenni. Vége lett a koncertnek.

Mert a magas pozíciónak is ára van, idegeskedés és az ebből következő fáradtság. Így Hétnap és Hajnalpír rossz hangulatban sétáltnak el az Üllői útig és várják metsző hidegben az éjszakai buszt (hiába közel a melegbár), ami nagysokára begördült, tele van - ellenőrrel, mindennek ára van, de nekik bérletünk.


Hol? Hunnia Kávézó
Mikor? 2008. 11.06
Kivel? Borival
Mennyi? 1000, lefogyasztaható
Mennyit? 2 Zlaty Blazant
Mennyire? 17 + 16 =33

Ludditák

Gödör klub

Hol? Gödör
Mikor: 2008. október 4
Mennyi? ingyenes
Mennyit? semennyit
Mennyire? 12,5 + 14 = 26,5

Suhancos - Hangfoglalás

A levegő lágy, a fények tompák, a zene üdítő, Hétnap elindul hazulról, 9 óra lehet. Ősz van. Tagadhatatlanul. Elbattyog a nagy szürke templom mellett, fülében Café. Elhalad az Aromamánia hűlt helye mellett. Helyette Kono Pizza lesz. Akkor mi már nem, gondolja Hétnap. Sokat számolgatták Hajnalpírral, mennyi ember van az Aromában. Általában ketten vagy hárman voltak. Az unatkozó pincérekkel együtt.
Hétnap már a Nyugati aluljáróban jár léptei gyorsabbak, mint az agya. Koldusok mindenhol, lányok szórakozásra invitálják, nem elég hangos a Café, hogy ne hallja meg, szlalomozik köztük, örül, mikor kiér a Skála elé, friss levegő megint. Csak az út van feltúrva, de a Jókai utca tetszik neki. Tele teaházzal, éttermekkel. Hétnap odaér a New Brooklynba, lent jó a hangulat. 2 régi ismerőse épp távozik, futólag megbeszélnek egy találkozót jövő hétre, amiből semmi sem lesz. Hétnap. leül, a lányok csacsognak. Hétnap szerelmes.
Nemsokára elindulnak Hajnalpírral a Corvintetőre, a többiek haza. A. fáradtan veszi a csigalépcsőket az egykori áruházban, mindenhol odaláncolt bicikli, vagy álldogáló emberek teszik nehézzé a haladást. A koncertteremben még egy osztrák zenekar, addig felmennek, ott van levegő. A fényszennyezés óriási, meg van világítva az ég. Pedig a hold kicsi. Visszamennek a koncertterembe, a sör meg egy szóda kijön egy ötszázasból, talán csak azért mert a pultos nincs magánál. A Suhancos hangol. "Trében vagyunk nagyon" - szól Fankadeli a színpadról, nem tudnak behangolni, a technika nem akarja. A közönség akarja. "Még egy hangyakukinyi időre van szükségünk", szól megint Fanka. A technika végül megadja magát, A. viszont ezalatt elfárad nagyon, 5-6 szám után elindulnak hát haza. Hétnap egy kicsit sem bánja, Hajnalpír azt hiszi, igen.
A villamos hasít Budapest közepén, a Nyugatitól gyalog mennek, otthon egy kiadós szellőztetés, a ruhák árasztják magukból a füstöt, mint hajnali erdő a harmatot.

Hétnap is kiszellőzik, álmában friss levegő.


Mikor? 2008.10.3.
Hol? Corvintető
Mennyi? ingyenes
Mennyit? 3 Sopronit
Mennyire? nincs pont, mert a fele előtt hazamnetünk

Kaukázus

-...láttam felnőni egy zenekart, vágod, egy nem hosszú, de érdekes folyamatot, ahogyan a Kaukázusból az a zenekar lett, aki ma játszott a Gödörben, érted, olyan koncertet adtak ma, amilyet nagyon régen nem láttam, talán jópár éve a Hiperkarma tudott ilyet, de ők már a francba sincsenek, tök magával ragadó, pörgős, élvezetes volt a végig, egymást lelkesítettük a közönségben, Kardos nem is nagyon hitt a szemének, hehe, szerintem legalábbis erről árulkodtak a mozdulatai, vagy ilyesmiről legalábbis, na....régen több volt a szöveg, amit én nagyon bírtam, és mások voltak a tagok, és alig volt ember a koncerteken, aztán később megtelt a MU színház meg aztán az Almássy tér is, állomások egymás után, amiken végigrobogott a Kauk, akár egy gyorsvonat, pár év alatt eljutottak odáig, hogy én csak keresem a jelzőket. Ez a felállás (Toldi, Csaszi, Fűrész, Máriusz, Kardos) nagyon jól szuperál, a legjobban idáig, érted, vagy ilyesmi...a kisszínpadon kortyolgattuk az italunkat Borival meg Krisztivel, amikor meghallottuk az első szólamokat, úgyhogy eleinte hátul helyezkedtünk, okosan, de ott is sokan voltak. Csavarni lehetett a vizet a ruháinkból, csatakos volt bazmeg mindenünk a koncert közepe felé és kissé előrébb is keveredtünk, hogy a legvégén már a legelső sorból nézhessük Kardos mezítlábát, meg üvöltsük, hogy „Túrórudiéraboltban”. Hehe. Meg ilyeneket...a koncert közepe felé elővették azt a két LGT dalt is, amelyet pár napja adtak elő az MTV ájkonon, Siófokon. Profin megcsinálták, vagy ilyesmi...utána Goulasch Exotica, DJ. Jutasival vagy ki a tökömmel, de mivel mi a Gödör felett kempingezünk, nem láttunk belőle semmit, vagyis Bori igen, mert ő lement pisilni, nem a fenti Toi-toi-t használja, mint mi mondjuk írtó büdös is volt, szóval jól tette, de sokat nem mond róla. Mármint a Gulashról...hazafelé még beugrottunk a mexikói gyorsétterembe, vettünk egy Taco-t, vagy ilyesmit...egy hangulatot nem lehet leírni. Hogy mitől jó, azt nem lehet elmondani. Ott kell lenni. Azért a sok pont, mert ott voltunk. Vagy hol.

Hol? Gödör
Mikor? 2008. augusztus 1.
Mennyi? ingyenes
Mennyit? 4 Ászok
Mennyire? 20+20,5 = 40,5

Hegyalja fesztivál 1. rész

Egy tucat ezresért cserébe kapunk két rózsaszín karszalagot és még csak meg se motoznak minket rendesen, csak kicsit. Bejutva a színpadokhoz az elsõ ember, akit megpillantok az az egykori szomszédsrác, aki mára elkallódott kamaszból kilátástalan alhoholistává nõtt fel, legalábbis ezt pletykálta az õ anyja a minap az enyémnek. Mellette egy haverja. Tibi. Elõtte egy sör. Borsodi. Körötte egy fesztivál. Hegyalja.

De nem csak a szomszédsrác változott meg, változik minden, hogy messzire ne menjek: én. A szomszédsrác egykori szomszédsrácaként fesztiválon úgy vettem részt, hogy koncertet csak teljesen véletlenül láttam. Szinte nem is. Valami kapitális váéletlen folytán néha. Na, de csak azért példálózom magammal, hogy legyen ellenpont. Én, mint magam ellenpontja. Példálózok. Hogy legyen mihez mérni. Hogy most húsz. Egy híján huszonegy. Nyolcvan híján száz. Koncert. Ami elõtt elhaladtunk, megálltunk, belenéztünk, fikáztunk, tapsoltunk, nevettünk, dúdoltunk, csókolóztunk, ittunk, ültünk, lábra lépést elszenvedtünk. Itt egy huszas. Koncertmaraton.

Bemelegítésnek a Honey Bee jön velünk szembe, nem szó szerint persze. A kezdetekkor érdeklõdõ az ember, belenéz mindenbe. Mint ők a vakuba. Lefényképezem õket, hogy majd emlékezzek rájuk, ha írni kell, és így dereng valami, de nem sok. Így semmi rosszat nem tudok írni róluk legalább. Mentségemre szóljon, hogy gyorsan tovább is vánszorgunk, veszünk egy doboz Borsodit és szinte hitetlenkedve nézem, hogy 340 Ft (!) áll a blokkon (!!). Olcsó. És ez biztos leblokkolta a Honey Bee-t az agyamban. (Különben is nehéz egy fesztiválról idõrendben írni, mert a sok impulzus annyira szétszabdalja élményeket, mint iratmegsemmisítõ az A/4-est). Végigjárjuk a terepet és a nagyszínpadon is szól már a zene, hát arra megyünk, és mivel még nem a Depresszió muzsikál, kicsit ott is maradunk. A Road nevû csapat áll a (nagy)színpadon, és meglepetésemre eléggé jó zenét nyomnak. Olyan Beatrice- Tankcsapda keverék, motoros, dallamos, egyszerû rock. A gitárosnak ördöghaja van, de Borinak hiába magyarázom, ő rájuk egyáltalán nem emlékszik.
Ellentétben a hennarajzolóra, aki Borsó kézfejére rajzolt, rá emlékszünk, bár ő nem énekelt de nagy piros pötty volt a homlokán. Kész is. Ötszáz. Fél óra száradás, víz ne érje. Varga Zsuzsa nem árt neki. Nézzük. Elketronikus, beleélős, lazulós zene. Nagyon rossz szabású nagyon trendi piros farmerban, huzentrógerban, sok copffal énekel. A basszusgitáros egy törékeny lány, meglepő az ilyen. Nem túl sokan hallgatjuk és nem annyira sokáig, lassan vége, játszhat még egy utolsó dalt, a Honey Beet simán lezavarták ilyenkor már a színpadról. Elbattyogunk megnézzük a Junkies énekesének zenekarát, a Stereomilket a sátorban. Kábé egy számot látunk, de az pont a kedvencem (Csillagtelep) amit Bérczesi Robi írt, de nem tette rá egyik Hiperkarma lemezre sem, de kétségtelenül minden hangjában Hiperkarma (Blabla) szám. “Ugye titokban még mindig ő a legszebb”. – énekli el ebben a számban Szekeres vagy tízszer és valamiért jó ez a sor nagyon.
Ezt dúdolgatom magamban, amikor kisétálunk a sátorból a Borsodi Malátabárhoz érünk, Borsó behúz, hogy ebbe muszáj belenézni, Dorina. Kevesen vannak itt is, talánha huszan (kidobókkal, pultosokkal, velünk), és bizony a megasztáros is érzi, hogy ez valahogy nincs rendben ez a produkció. Legalábbis érezni a kínt. Vagy csak mi éreztük, fene tudja, megyünk innen is, belekukkantunk A kutya vacsorájába meg a Supernembe is. Az előbbiról inkább nem írok, nem akarok negatív lenni állandóan. A Supernemről meg elég annyi, hogy mint a magyar- kaliforniai punk legismertebb képviselője, nagyon pörgős, dallamos, egyszerű zenét csinálnak, elég sokan is voltak bent a sátorban, akik kívülről üvöltötték a számokat, többnyire a fiatalabb korosztály. Utánuk következett a Junkies, akiknek a színpadra lépésével kapcsolatban három dolog fogalmazódik meg bennünk, az egyik maga Riki Church (megfogalmazódás 1), de ennek kifejtésébe inkább nem megyek bele. Sokkal érdekesebb, hogy a Jim Beam színpad mai 3 fellépője közül a Szekeres András a Stereomilk együttes énekese is a Junkies mellett, a Barbaró Attila meg a Zorall és a Junkies gitárosa is egyben (megfogalmazódás 2). Egyszerű az élete a fesztiválszervezőnek, akik biztosra mennek mint lángossütő a strandon, semmi újdonság, semmi frissesség, pedig jó illata van a hamburgernek is a szomszédban. Nem rossz a lángos, csak unalmas, ha csak az van. A Junkies meg a Zorall már tavaly meg tavalyelőtt is beváltak. Kezd kissé monotonná válni majdnem minden fesztivál, kevés a friss zene. Azt akarom ezzel végre kimondani, hogy kicsit ciki már a Junkies, na (megfogalmazódás 3). És Riki Church is (1). Na.
De ezt már a második sör után jegyzem meg, amikor már ilyen okos vagyok. Nézzük épp a Vad Fruttikat teljesen más kategória, komoly rajongóhaduk van már, sokan nézik őket, egy fun sárga zsigulis pólóban támasztja a kordont. Az énekes nem támaszt semmit, rengeteg energiája van, azt alátámasztom, de ez látszik, meg látszik az inge is a gitárosnak, mert kurva jó átlátszó gitárja van, nem láttam még ilyet soha.
De nem ez az egyetlen, nem láttam még, a SKAfunderz zenekart sem nézem még élőben, pedig női fúvósszekcióval jöttek, meg vidám zenével, nagyon jó bemelegítő banda a PASO-ra, bejönnek. Kissé elkalandozó, egyszerű szövegtémák, könnyed, táncolós hangzás; igazi fesztiválzene, közben még henna is nyugodtan szárad, nem éri víz és meg lehet közben kívánni apattogatott kukoricát is, csak az a kérdés, van-e a helyszínen popcornárus, igen, van, Borsó odavezet.

Hegyalja fesztivál 2. rész

Egy pár százasért cserébe kapunk egy liter popcornt és még csak vissza se adnak belőle rendesen, csak kicsit. Beljebb menve a nagyszínpadhoz az első ember akit meglátunk hason fekszik a porban, az egyetlen fesztiválon, ahol nem nyírtak füvet (legalábbis ezt olvastam). Mellette egy haverja. Ül. Előttem egy sör. Borsodi. Mellettem Borsó. Hegyalja fesztivál, második rész.

Quimby koncert, még világos van, még elég meleg is, gyorsan jöttünk az elejére, később máshová akarunk, nemrég láttuk őket úgyis egy másik fesztiválon. A műsor úgyis nagyban hasonló. Líviusz átöltözött a Kutya vacsorája óta. Fogy a popcorn.
Szépen besötétedett az egyetlen fesztiválon, ahol még a füvet se vágták le. Nem is teljesen erről szól ez a dolog, habár kicsit tényleg puritánabb, szegényesebbnek tűnik, mint a többi, azért van benne valami, ami megfog, talán, hogy átlátható, talán, mert Tokaj jó hely, közben a színpadon már a PASO, nincs idő ezen merengeni. Luki helyén egy pufi szemüveges tag fújja a szaxofont, és ez fáj, mert mi szeretjük Lukit. Nincs ott Barna Gyuri sem, talán ő már nem fért be a buszba. Tony Ass meg megvált a jól megszokott fürtjeitől, de azért őt jellegzetes mozgásáról azonnal megismerjük. Nagyon régen láttuk már őket, kábé egy éve, azóta szépen megváltoztatták a műsort, sok számunkra ismeretlen dalt is felvvettek a repertoárba. A végén – talán mert ők is kifutottak az időből – megkérdezték, hogy a Gagarint vagy a Ponyvaregény egyik betétdalát játsszák-e el, mire a közönség egyöntetűen bőgte, hogy gagariiiiiin, Borsó legnagyobb bánatára.

Nem volt ott Barna Gyuri, de azért volt egy Barna, Pély. Épp az utolsó számát láttuk a Unitednek, azt énekelte a malátabárban, hogy koktél jéghideg, szívószál minek. Gondolom a törtjég miatt kell szívószál, mert még megsebzi a nyelőcsövet. Haha. Mindenesetre megéheztem, gyros (690 Ft), jöhet, igazi magyargirosz, az az íz szószban, ahogy szeretem. Jóllakottan állunk meg hátul Belgát nézni, elöl nagyon sokan vannak. Szerintem itt vagyunk a legtöbben ma, még a Quimbyn is szellősebben álltak (ültek, feküdtek) az emberek. Mindenkit megtapsolunk, főleg Tituszt, a szkreccselést, a világ keletkezését és annak pusztulását, talán a vegzálását is, de ezt mi már nem, csak a többiek, mi már Barabás Lőrinc Eklekric-et nézzük a sátorban régóta, az utolsó 3-4 számot csípjük el. Találgatjuk melyikük lehet Barabás Lőrinc, nem találom el. A trombitás. Az énekes lány az ingét a fejére húzza kapucninak, elől megköti a melleinél, viccesen néz ki.

Ganxta Zolee és a Kartellre eredetileg nevetni mentünk, csoda, hogy létezik még ez formáció, de hogy ennyire fogunk nevetni, azt nem gondoltuk. Azért ez a műfaj kissé komikus ilyen korban, O.J Sámson kifejezetten konszolidált őszes haja, meg szemüvege mögül üvölti, hogy isten hozott haver nálunk, ez a való világ, pénz drogok, fegyverek na meg az Irígy Hónaljmirigyre sétálunk át inkább nevetve. Tavaly nagyon jó volt, meg is lepődtünk, Idén is, de nem ugyanazért, hanem azért mert ugyanaz volt, mint tavaly. Ugyanazok a bejátszások, ugyanazok az átkötések. Megpocakosodott nevettetők, az is baj, ha azért ilyen a produkció, mert unják, az is baj, ha azért ilyen, mert nem unják, nekik tetszik. Arra jó, hogy megint megéhezzek és egyek egy hotdogot (400Ft), amerikait, kopasz kutyát vagy mit. Közben megnéztük a Mystery Gang nevű rockabily csapatot, aztán már nem maradt más hátra, mint a Ladánybene 27, aminek végignéztük a jó hosszú beállását, meg meghallgattuk egy-két számát, de már csak azt vártuk, hogy a másik mondja, hogy induljunk haza, mentünk is Ubulhoz, aztán Borsó hazavezetett.

Másnap így raktuk őket sorrendbe:

1. Quimby 20.30-22.00
2. Belga 22.30-23.40
3. SKAfunderz 19.40-20.30
4. Vad Fruttik 18.30-19.10
5. Barabás Lőrinc Eklektric 22.30-00.00
6. Ladánybene 27 00.10-01.30
7. Irigy Hónaljmirigy 22.30-00.10
8. Supernem 18.15-19.05
9. Zorall 20.50-22.20
10. Ganxsta Zolee És A Kartell 22.40-00.00
11. Stereomilk 17.05-17.55
12. Varga Zsuzsa 17.30-18.10
13. Mystery Gang 23.00-00.30
14. A Kutya Vacsorája 18.30-19.30
15. Road 16.20-17.00
16. Junkies 19.30-20.30
17. United 20.30-22.00
18. Honey Bee 16.30-17.10
19. Dorina 18.00-19.00

Hol? Tokaj
Miko? 2008. 07. 10. csütörtök
Mennyi? 6000 Ft
Mennyit? 4 Borsodit

PASO: 17,5 + 19 = 36,5, 20.50-22.10

Suhancos

Suhancost egyszer már láttunk a Gödörben. Akkor nagyon tetszett. Most talán mégjobban.



Hosszú idő után az volt első nap, hogy nincs meccs az EB-n. És talán van némi összefüggés, hogy hosszú idő után az volt az első koncert. Spontán, merthogy fröccsözni mentünk az Erzsébet téri parkba.

Kellemes, barátságos, vidám zene. Elég kevesen voltak a koncerten, talán mert nem lehetett bent semmit kapni, talán mert hétfő volt. De aki ott volt, annak tetszett.

Hol? Gödör Klub
Mikor? 2008. 06. 23. kb 21:30 -22:30
Mennyi? semennyi
Mennyit? Otthonról hozott, előre bekevert 2 liter fröccsöt összesen négyen, mivel épp be van zárva az összes büfé a Gödörben
Mennyire? 19+ 19 = 38 pont

Belvárosi fesztivál

Bevezetés

Vécé. Kevés. Kevesebb.

Elővigyázatos vagyok. Nem bízok az emberekben. Főleg a kereskedőkben. Amikor megérkeztünk pénteken kora délután a Szabadság térre, azonnal azon kezdtem el agyalni, vajon van-e vécé is a sörsátrak mellett. (A sörsátrak látszódtak.)

- Szerinted van itt vécé – kérdeztem Hajnalpírt.
- Szerintem van. – mondta Hajnalpír.
- Szerinted hol? –kérdeztem újra Hajnalpírt.
- Nézzünk körbe – mondta ismét Hajnalpír..

Végigjártuk hát a teret, kevésbé az impozáns épületeket vagy a péklángost árulókat szemléltük, inkább TOI-TOI-okat kutattunk. Nem voltak. Anyáztam. Mekkora köcsögök. Erre Hajnalpír megkérdezett egy biztonsági őrt, aki mondta, hogy van - egy.

(Habár matekban Hajnalpír a játrasabb, de 1000 emberre 1 vécé nekem kevésnek tűnik, mint néző a Wellcome koncerten . Normál állapotban.
Most pedig - számításba véve a söröspultoknál levő sorok hosszát - kevesebb, mint néző a Kozma Orsi koncerten.

1. fejezet - Kaukázus

Meleg van. Hajnalpír kezében Bkool. Olyan, mint. Emberek szivárognak. Szalai Éva.

Odafelé útba esik a Burger king, úgyhogy Hajnalpír kezében máris olvad a hőségben a Bkool. Azt mondja, finom. Keresgéljük egy picit a Szabadság teret fájós lábbal, megtaláljuk könnyen, mosolyogva nézzük az énekes feleségét meg gyerekét, aztán a földön ülőket.
Van egy pár ismerős arc a legutóbbi Kaukázus koncertől, amin pár napja voltunk. De szinte senki sincs a közelben, mikor felmennek a színpadra, pedig az előadás teljesen ugyanolyan. Kivéve, hogy van egy idegesítő konferanszié, talán miatta menekült el mindenki. Mert amikor elkezd játszani a zenekar, az emberek a fák mögül, a padok alól, a mellékutcákból visszaszivárognak, néhány másodperc alatt.
Mi most nem vagyunk annyira felcsigázva, a fűben üldögélve nézzük meg szinte tökéletesen ugyanazt a műsort, amit a ZP-ben pár napja. Kicsit fura is, hogy világos van, a napszítta fűben ülünk, tűz nap, egy zenekar hangosan zenél, és mégis a belvárosban vagyunk. A Kaukázus zenekar az egy ideje már megszokott felállásban zenél: a doboknál Toldi, gitáron Csaszi, Fűrész, szintin Máriusz és János az aki énekel meg kommentál. A Szalai Évát moat is úgy játsszák, hogy Csaszi énekli először tök lassan, aztán kezdik csak rendesen játszani. János keveset beszél, nagy a meleg.

2. fejezet - Erik Sumo Band

Konferanszié. Kellemesen hideg. CBA szatyor. Szotyi a sörön. Lehet nézni.Szabó Simon.Emlékmű.

Kaukázus le, konferanszié fel (a színpadra), mi el (a közelből), azért még halljuk, hogy mondja, maradjunk itt, mert az Erik Sumo beáll, aztán zenél. Kényelmesen elbattyogunk a Bajcsyra egy CBA-ba, hogy ne 400 Ft-os sört "kelljen" inni, hanem 200-ast. Szerencsére kellemesen hideg. A sör. Borsónak tökmag, meg veszünk egy CBA szatyrot is. Abba lehet köpni a héját, ami rátapad a hűs sörösdobozra. Fűben ülünk újra, mikor ez a jelenség előáll, már zenél is az Erik Sumo Band. Ez a fajta zene nekem inkább fülhallgatóval jó a metrón vagy munka közben, nem nagykoncerten, annyira nem intenzív. Persze lehet látni Tövisházi Ambrust, aki a mai napon a második szintis, aki nagyon pörög a melegben, meg Harcsa Veronikát meg Kis Erzsit. Meg lehet persze nézni a doboknál a PUF-ból ismert Farkas Zolit is, de ő nem látszik annyira. Mintha Szabó Simont vélnénk felfedezni a kerítésen túl.
Melinda telefonál, hogy mégis merre vagyunk. Bal oldalon, viszonylag elöl. Azt kérdezi, hol a koncert, az emlékműnek melyik részén? (Hol van itt emlékmű???) Megtaláltuk egymást.

3. fejezet – Zagar

Bizonyos mennyiség. 100 Ft. Ugyanaz a kategória. Könnyezve, köhögve.

Bizonyos mennyiségű alkohol elfogyasztása után minden koncert jó. Bizonyos mennyiségű alkohol után mégis egyik koncert sem köt le. És bizonyos mennyiségű alkohol után nagyon kell pisilni. És akkor most jön, hogy elővigyázatos vagyok, nem bízok az emberekben, előre feltérképeztem, mennyire nincs wc és mégis. 100 ft, és hatalmas a sor. A lányoknál. A fiúknál is 100 Ft, de ott nincs sor. Melinda fiú. Jön, ha mondom, hogy jöhet.
Közben kint a Zagar már sötétben nyomja. A színpadon vannak az Underground Divák is, nem ismerjük közülük csak Németh Jucit. A Zagar nekem kb. ugyanaz a kategória, mint az Erik Sumo. Kocsiban jó hallgatni, vagy metrón vagy háttérben, de fő attrakciónak nem annyira érdekes. Azért figyelem. Utána elmegyünk a Corvin tetőre, ahol valaki befúj gázspray-vel és könnyezve, köhögve megyünk haza Borsóval.

4. fejezet – Hs7

Rutinosabban. Jó értelemben. Szabó Simon újra feltűnik.

Vasárnap. Már rutinosabbak vagyunk, tudjuk például, hogy hol van a tér. Meg az emlékmű. De ha nem tudnánk is odatalálnánk, mert üvölt a HS7. Kb a közepére érünk oda, nehéz volt az elindulás. Hangfoszlányokból azt halljuk, hogy lagymatag a koncert. Előre megyünk, valóban nem valami nagy a zúzás. De elég jó. Az énekes Szűcs Krisztián elég idiótán viselkedik, jó értelemben. Elöl helyezkedünk el, már készülve a Quimby tömegáradatára, így látjuk a backstage-ben a sztárokat. Kiss Tibor autogrammot oszt. Líviusz lánnyal beszélget. Hmm, és itt van Szabó Simon. Gázálarcban. Vagy lehet, hogy csak maszkban. De ő az. Fordítva vetít egy fehér vászonra. Tegnap is itt volt, ma is itt van. Ő lehet az egyik szervező. Bizony. Szabó Simon. Közben vége a koncertnek, most jönne a polgármester köszöntője, de nem jön. Se a polgármester, se a köszöntő. Hanem.

5. fejezet – Quimby

Rázza a vizes rasztahaját. Zavarba hozza. Ki van velünk.

Felrohan a Quimby, hogy ők bizony elkezdik, mondja a mikrofonba Kiss Tibi, mert időre be kell fejeziük. Mi ott maradunk egy jó darabig a jó helyen, közel a hangfalakhoz és habár egy nagyon részeg gyerek ránk rázza a vizes rasztahaját, megéri. Mert nagyon régen vágyunk már egy jó Quimby koncertre, most végre itt vagyunk. És a koncert nagyon jó, valóban.
Csendrendelet előtt leballagnak a zenészek, Líviusz még zavarba hozza a konferansziét, aki szerint őt nem lehet. Telefon, ki merre van, találkozunk Hajnival is, vonulunk át sokan a Gödörhöz, azt se tudni ki van velünk, sokan vagyunk. Letelepedünk a fűben, Melinda összebarátkozik Kisbödőccsel, aki báty. Hosszúra nyúlik az este, lent is vannak koncertek, koedukált lett a fiúvécé, akkora a női kereslet.

Mikor? 2008. 05. 30-31.
Hol? Szabadság tér
Mennyit? ingyenes
Folyadék: sörök
Mennyire? Quimby 38,5, Kaukazus 35, Zagar 30,5, Erik Sumo 29 pont

Rendszer elleni izgatás

Kaukázus

Pebo fn. ügynök jelentése

A két megfigyelt péntek délután 19:00-kor lépett ki a lakásból. A lány bicegett kissé, de határozott léptekkel haladtak ki a kapun, elgyalogoltak a Nyugati térig, majd a legelső ajtón a villamosra szálltak. Útközben a vezetőfülkébe kémleltek, azt nem tudtam megfejteni, miért.

19:27-kor leszálltak a légkondícionált Combino t. villamosról, a Petőfi Híd budai hídfő megállónál; ekkor gyanúm beigazolódott: a Zöld Pardon nevű ifjúsági szórakozóhelyre tartottak. Tudomásunk volt róla, hogy az az érintettek nem idegenkednek ettől a helytől sem, ahol magukat művésznek tartó személyek koncerteket tartottak.

A bejártanál pár pillantaig nyomukat veszítettem, mert aprópénzt kellett váltanom a bejutáshoz (számlát nem kaptam, de kérem költségem megtérítését). A megfigyelt fiúnak is váltania kellett, a lánynál volt 2 db százas.

Mikor újra rájuk találtam színes székeken ültek, a Zöld Pardon kiadványát lapozgatták. Megpróbáltam észrevétlenül a közelükben maradni, így hallottam, hogy az abban levő cikkekről beszélgettek. A fiú előtt egy korsó Kozel sör volt, a lány nem ivott semmit. Ilyen semmmittevéssel múlatták az idejüket, amíg 20:28-kor el nem kezdődött a koncert.

A zenekar (neve: Kaukázus) vidám hangulatban lépett színpadra. Nagyon pörgött a a basszusgitáros, a gitáros, a szintis, az énekes és a dobos – kezében az ütő.
A zenekar szövegeiben a fennáló rendszer ellenes jelszavak hangzottak el, a burzsoázia ellen uszítottak, mondandójukkal megpróbálják környezettudatos életmódra és tudatos fogyasztásra buzdítani fiatal közönségüket. A két megfigyelt az első sorokban tartózkodott, majd a koncert felénél elindultak a mosdó felé, majd mikor onnan visszatértek, már kissé hátrébb álltak meg. A zenekar végig feldobódott hangulatban zenélt, a tinilányok a rasztamenek és a két megfigyelt legnagyobb örömére.

A koncert végén, 21:52-kor az énekes, két középső ujját felmutatva ment le a színpadról, visszataps nem volt. Ekkor követnem kellett az embereimet, mert a helyszínt hamarosan elhagyták. De nem haza mentek, hanem a villamosról leszálltak az Oktogonnál és elsétáltak a Gödör Klubba, az Erzsébet térre. Észrevétlenül követtem őket. Ott hatalmas szabadtéri rendezvény volt, éppen a Nemjuci formáció zenélt. Ők angolul énekeltek, nagyon csapzottak voltak és pont befejezték, mikor odaértünk. Nagy meglepetésemre a Kaukázus Fűrész nevű gitárosa is ott volt a helyszínen, idesietett tehát koncertjük után ő is. A két megfigyelt nem sokáig tartózkodott a rendkívül zsúfolt helyen (a fiú vécéhez is lányok álltak sorba). Az utolsó metróval vonatoztak haza.

A III. Alosztály megjegyzései:
A jelentés azon megbízás alapján készült, miszerint figyelni kell a fent nevezetteket, mint gyülekezési jogukkal gyakran élő két gyanús elemet.

Feladatok:
Ebben a kérdéseben nem vázolták fel, kap-e az ügynök hasonló feladatokat, neki azt a feladatot adtuk, járjon minél több Kaukázus koncertre, és figyelje meg a koncerteket, valamint fordítsa magyarra a Nemjuci szövegeket.

Intézkedések:
A jelentés egyik példányát elküldtük a II ügyosztálynak ellenőrzésre, a többi elemet azonosítani fogjuk és ellenőrizni fogjuk, hogy megfelel-e a valóságnak.

Mikor? 2008. május 24. 20:30-21:52
Hol? Zöld Pardon
Mennyit? 200 Ft
Folyadék? 3 Kozel
Mennyire? 19+17,5= 36,5

Legelő'

Pál utcai fiúk

"Jobbról beelőz egy álom
Semmi nincs már a fejemben
Távolabbi kilátásaimmal
Elúsznak a fellegekbe."

Hétköznap késő esti koncertre menni sok, most fel nem sorolandó kellemetlenséggel jár. Hogy elmentünk a keddi PUF koncertre, az már magában nagy szó.

10-re voltak kiírva Lecsóék, úgyhogy 10-re mentünk, és mivel szeretek fiatal, ismeretlen zenekarokat megnézni, örültem, hogy mikor odaértünk, még játszott a Kelet-nyugat. Egy hiperaktív énekessel és egy hiperpasszív gitárossal tűntek fel, sokszor elmondták a honlapjuk címét és a myspace címüket, de kellemes emlékeket nem hagytak bennem.

Borsónak már fájt a lába, így a jobb oldali hangfalnál foglaltuk el helyünket, legelöl (legelő'). Ez előrevetítette a másnapi félsüketséget, de azért nagyon jó hely volt, egészen a végéig, amikor néhány túl lelkes rajongó teljes erőből rázni kezdte a kordont.
A zenekar is nagyon lelkes volt. Most először láttuk őket Turjánszky nélkül, az új gitáros csak fizikailag kisebb elődjénél, gitártudományban egyenrangúak. Nemrég jelent meg a PUF új nagylemeze Legelő címmel (8év után) erről játszottak 6-7 dalt, a többit a régi lemezekről, láthatóan nagy gondossággal kiválasztva.

Kortyolgattuk ketten a két deci bort, énekeltük a dalokat sorban, közben Borsó kiszúrta, hogy Anikón is meg Lecsón is majdnem egyforma felső van, csillaggal az elején. Mikor már az éjszakai buszhoz bicegtünk, akkor csodálkoztunk, hogy milyen korán van, nem is játszottak olyan sokat. Igaz, mi csak az első "visszát" vártuk meg, mert kétszer kellett visszajönniük. Nagyon jó koncert volt, de most valami hiányzott belőle. Talán legközelebb azt is megkapjuk. Úgyis megyünk.

Mikor? 2008.05. 20 22:30-00.15

Hol? Gödör Klub
Mennyit? ingyenes
Folyadék? 1dl száraz fehér
Mennyire? 19+ 15= 34

Nagy Babilonban

Copy Con

Péntek délután, meleg, nyárias idő. A Zöld Pardonban Mr. Copycon baby, a Freedom Fighter. Beszámoló ezúttal főleg képekben.

Idén először a Zöld Padonban, egyszer már majdnem, de akkor meghátráltunk a nagy sorok láttán és csak kintről lestünk be a Zagarra. Most már bentről lestünk ki a sorokra, mi korán érkeztünk, akkor még nem volt sor, csak kerítésnél hányó 13 körüli tinilány.

Bóklásztunk egy keveset, bosszankodtunk a sör árán (4dl Kozel 400-ért a legolcsóbb idén), néztük Copy-t, ahogyan kislányokkal fényképezkedik, aztán néztük Legomant, ahogyan rohan a színpad felé fél 9 körül. Akkor gondoltuk, hogy mindjárt kezdődik, és úgy is lett, a várakozást fokozandó Legoman ment reppelni először a színpadra és utána tényleg mindenki kirobbanó örömmel fogadta a magyar raggakirályt.

A további eseményekről szóljanak a képek, hogy képzavarral éljek. (Az utolsó kép zavar.)

Szőke szintislány, Copyconbébi, Legoman, gitáros 1, gitáros2

Átlag. Élet.Kor.

A koncert után kicsit néztük az elázott tiniket, aztán irány haza, mert másnap Borsószülinapozás volt, Bécsiszelet étteremben.

Mikor? 2008. 05.16 20:30- 22.00

Hol? Zöld Pardon

Mennyit? 200 Ft

Folyadék? 2 Kozel

Mennyire? 12 + 12,5= 24,5

Vízkereszt, vagy amit akartok - Vidám Színpad

"Az élet szép, csak te, Világ, vagy beteg

megfertőzte valami az embereket,

szomorú, de fél az, aki szeret,

zokog a bohóc, a macska kihányta az egeret."

Nem mondom, hogy könnyen odataláltunk, nem mondom, hogy nem kellett egész szünetben sorban állni a mosdóért és nem mondom, hogy a szék kényelmes, mert egy órát bolyongtunk, a szünetről való becsengétéskor még sorban álltunk és a szék is kemény volt, de ezeket csak azért hozom fel, hogy megmagyarázzam, miért is csak nyolc és fél pontot adtam az osztályozásnál (nemmondom, nem kevés így se).
( - Jaj, ne is mondd - mondja Ágó, mikor mondom neki (nem), milyen régóta akarunk már menni, és nem mondom, hogy nem a Quimby miatt elsősorban. Hehe.)


- Mégse jó a Főzelékfaló, - mondom, mert nem tetszett a kínálat, menjünk inkább a Burger Kingbe, időnk volt sok és nem tudtuk, hogy ahonnan elindultunk, oda térünk majd vissza egy órával később, mert ott van Vidám Színpad.

A színészeket nézve azért voltak előítéleteim, de így jár az, akinek Verebély Ivánról még mindig Hakapeszimaki, Létay Dóráról a Jóban Rosszban, Kárász Zénóról meg a Família Kft jut eszébe. És már a helyünkön ülünk (mert végül csak megtaláltuk a színházat), mikor Ágó elmondja, hogy Nádasdy Ádám meg idén érettségi tétel volt.

Mindkét felvonás elrepült, annyira tetszett. Könnyű, persze hisz nagyszerű az alapanyag, mert Shakespeare jól kitalált vígjátékához ha nem nyúlnak hozzá, akkor is élvezhető. De hozzányúltak, méghozzá nagyon jól. A legeredetibb dolog, naná, hogy a Quimby jelenléte, hiszen a darabban elhangzott kb. 20 számuk, amik a jeleneteket hol összekötik, hol elkülönítik, máshol meg kiegészítik, de nem egyszer egy daluk maga a jelenet. Nagyon érdekes volt hallani, hogy éneklik mások a Quimby számokat, de azért végig reménykedtem, hogy Kiss Tibor is elénekel egyet egymaga. (A legvégéig kellett).

(Fogalmazzunk közhelyekben rész kezdődik) Helyzet- és jellemkomikus is volt, de az az igazság, hogy inkább az utóbbi volt többségben. Az est fénypontja Szakács Tibor volt, de emelte az est fényét Magyar Attila és Varga Zoltán is, akik remekül játszották el amúgy hálás szerepüket, azért ezt az egy dolgot nem kell elfelejteni. A legkomolyabb alakítás Kovács Vanda nevéhez fűzhető, akinek a végén a könny is megcsillant szemében, a darab számára is bebizonyította, hogy az élet nem fenékig tejfel, de minden jó, ha jó a vége.
Nem akarok hazudni, de Létay Dóra is jól játszott. Egyvalaki nem tetszett nagyon, talán mert az idő vasfoga elrepült felette, de engem végig idegesített Papp János játéka. Ez van.(Fogalmazzunk közhelyekben rész vége)

Hazafelé mindhárman teljesen feldobódtunk, aztán a darabbéli Malvolioval együtt szálltunk a 4-6-os villamosra. Jó volt, hogy a rossz Szilveszter után most láttunk egy végig szórakoztató, vidám darabot.

Író: William Shakespeare
Fordító: Nádasdy Ádám
Dalszöveg szerző: Kiss Tibor, Nemes Zoltán
Rendező: Puskás Tamás

Szereposztás:
Olívia grófnő - Létay Dóra
Viola - Kovács Vanda
Sebastian - Simon Kornél
Orsino - Schlanger András
Malvolio - Varga Zoltán
Böföghy Tóbi - Papp János
Hervasztó Abris - Szakács Tibor
Feste, bohóc - Magyar Attila
Mária, Olívia komornája - Borbás Gabi
Antonio, hajóskapitány - Urmai Gábor
Kapitány - Kárász Zénó
Valentin, és Pap - Verebély Iván
Curio, és I. rendőr - Vankó Dániel
II. rendőr, és szolga - Geltz Péter

Díszlet: Molnár Márk, Gyenei Péter
Jelmez: Rátkai Erzsébet
Zene: Quimby
Dramaturg: Radnai Annamária
Rendezőasszisztens: Szabados Mihály, Albert Piroska


Osztályzat:
®®®®®®®® és fél (szerintem)
®®®®®®®®® - Borsó
®®®®®®®®®®® - Ágó (ilyet nem is ér, naná)
Mikor? 2008. 05. 14. 19:00-21:40
Hol? Vidám Színpad, 5. sor közepe
Kivel? Borsó, Ágó
Mennyiért: 3000 Ft

Kafkaz

"Évának bilincse, Ádámnak batman-ruhája"

Mindig megújítom magam bennem napenergia van, a héten már négyből négy este, főbérlőfogorvosmeccnézésperlánybuli, ez a hét aktív, nem tespedés, Aktív Gombos Edinával, nem parázok, bemegyek a kocsmába, Hunnia, este 9 előtt.

Telt ház fogad , a Körútra néző helyet, amit a múltkor kinéztünk, elfoglalták, az én szívem olyan nagy ablak a kilátásom benne csak Te vagy. Két bárszéket azért megcsípünk a pult mellett, Borsó kiszúrja a pult másik végén smink nélkül megy közértbe májkrémmel áll a sorvégre az énekest, magát. Sörbe kólát tölt, mellé jégert iszik, rágyújt az a füst ami megutaztat, egykomponensű vegyszer.

Aztán fellép a színpadra megszólítani megpróbáltam a megfigyelt sokaságot, ahol Borsó kedvenc számával kezd tuti, hogy Szaródik el, mert a kedvencnél jobb nem lehet. De. Jobbára régi számokat játszik a rejtett számok az ellenségeim életem, aztán vegyesen, szinte mindent.

Közben bosszankodunk, mert az oké hogy alig látunk, de nem is hallunk sokmindent egy agresszív nagydarabtól, aki nem a koncert miatt issza itt le magát, mert Kozma Orsin is itt ivott már ne basszál fel idegbe' mer ezért megyek tönkre. Mindenestre elküldte a Kaukazus dobosát meg billenytűsét mert nem fért el tőlük a csigalépcsőn ez a világ olyan kerek mér lennék én szögletesebb.

Olyan hosszú a koncert, hogy kifogyunk a belépéskor kapott kuponokból, a kicsivel több lóvé még mindig jöhetne, és mégis szomjasak vagyunk. A színpadon álló akkor jelenti be, hogy szünet, mikor más koncertnek már vége van, nem elmenni kell, nem menekülni sem mert most kell hogy maradjál. A pulthoz fordulunk mi is, olyat akarok, amilyet nem akart még senki, rozé, sör, mézes fütyülős málna.

Nekem kamerás van, előfizettem
A szünetben értékelünk, mint a focicsapatok edzői, próbáltam én már rámutatni a hibáidra te Isten, de nagyon tetszik, kevés dolog nem, például, hogy nem hallatszik az átvezető szöveg. Mindenki pisil, rendel, beszélget, ismerkedik gumimatrac, pingpongasztal, tánc, ismerkedési est, eszterlánc.

Második felvonás. Érzelmes számokat játszik, az elején az én szívem szebbik oldalán, aztán szinte minden létezőt, nagyon tetszik, repül az idő, aztán máris vissza, vissza, taps én fogom majd irányítani a két kezed.

Kilépünk a Hunniából, fél 1 van, elégedetten bóklászunk ki az ajtón, és inkább nem nyomorgunk fel az éjszakai buszra. Hazafelé sétálunk, az Oktogonnál nem vesszük meg a szokásos kétsajtbugert, így üres a száj, szabad a csók ma szabad a szerelem; és habár a fényszennyezés miatt nehezen, de azért lehet csillagokat csókolózás közben kapni a lencsevégre.




Hol? Hunnia Kávézó
Mikor?2008.04. 24. 21:30- 00.30
Kivel?Borsóval
Mennyit?1000 Ft, lefogyasztaható
Folyadék?2 sör, pici mézes málna
Mennyire?18.5 + 19.5 = 38

Koncert, ablakból

Wellcome

Nem sokáig voltam büszke arra, milyen jó helyet szereztem mindannyiuknak: amint elkezdődött a koncert, kiderült, hogy a basszusgitáros olyan közel van, hogy a hangszerével bármikor fejbevághat, ha nem figyel oda; a hangfalban támaszkodtunk meg és tulajdonképpen háttal van nekünk az egész zenekar. Úgyhogy az első két szám után kimentünk a helyről és az ablakon keresztül néztük a koncertet.

Egy kezdő zenekar nem válogathat, hogy hol lép fel, és pont ezért jók az ilyen koncertek. Zenélésre nem mondom, hogy alkalmatlan volt a szerencsi Vár-büfé nevezetű kocsma, sokkal inkább a zene nézésére, mivel arra nem nagyon volt hely, mert a zenekar úgy nyolc négyzetmétert elfoglalt, a tíz négyzetméteres helyből. A maradék két négyzetméteren voltak a szülők és a rajongók.Így jutott nekünk jobb híján az ablak, ami lényegesen nagyobb mozgásteret biztosított, meg szerencsére nagyon enyhe tavaszi este volt.

Ha létezik vakrandi, akkor ez vakkoncert volt (és nem a füstgép miatt). Nem tudtunk semmit a zenekarról. De azt gyorsan megállapítotam, hogy a felállás hagyományos: egy énekes, egy szólógitáros, egy basszeros, hátul meg a dobos. Rengeteg zenakar felállása ugyanez például a Hooligans-é is.

Nem azért jutott eszembe pont a Hooligans, mert ők is szerencsiek, hanem a dalszövegeket, az éneklési stílust, a hangszerelést hallva egyértelműen, határozottan, azonnal megállapíthatő, hogy egyelőre csak egy Hooligans epigon zenekar a Wellcome, ami önmagában nem baj, valahonnan el kell indulni (aztán majd kialakul a saját hangzás, blabla). Mert a tagokban van tehetség, az énekesnek van hangja, a dobos jól dobol, a gitárok rendesen szólnak. A számok rendesen össze vannak rakva, és simán el is tudták játszani a koncerten mind a 7-8 saját és a többi feldolgozás nótát is.

Ezt bebizonyítva egy több, mint kétórás koncertet adtak, annyira élvezték a zenét, hogy az sem zavarta őket, hogy már kifogytak a nézőkből és a számokból. Ismételték a dalokat, az énekes pedig talán egy stadionnyi embert képzelt maga elé, úgy kérte, hogy üvöltsék, a refréneket. Nem volt rossz szórakozás szombat estére és tuti, hogy ennél csak jobb lesz a Wellcome.

Hol? Vár-Büfé, Szerencs
Mikor? 2008.04.19 22.00-24.00
Kivel? Borsó, Ringi, Orsi
Mennyit? ingyenes
Folyadék? 3 sör 1 whisky
Mennyire? 9 + 4 = 13

Családi kör

Kozma Orsi és Szakos Krisztián Unplugged

- Kicsit berúgtam, de én nagyon jól érzem magam ilyen családias légkörben, lehet, hogy másnak ez kínos lenne vagy nehéz, de én nagyon jól érzem magam, tényleg. - mondta egyszer két szám között Kozma Orsi a koncerten megjelent 12 fizető nézőnek meg a pultos lánynak.

Fél 10 körül értünk a Hunniához, és szinte 100 százalékig biztosak voltunk benne, hogy rossz Hunniába jöttünk, vagy a koncert elmarad, mert a hely semmiben sem különbözött mondjuk a már hatkor bezárt Príma Pékségtől: halvány fény, emberek nélkül. De nem, nincs más Hunnia, és koncert is volt. Csak ez egy ilyen hely, pici és csendes. És nem is a földszinten van, hanem az emeleten. Kifizettük a belépőt, amiért kaptunk 4db 500-as, a pultban beváltható jegyet, és már mentünk is fel a csigalépcsőn.

Ott két kanapé, meg öt-hat pici asztal fogadott minket, a kanapék voltak csak foglaltak, az asztalok közül kényelmesen válogathattunk. Diszkrét félhomályban csodáltuk meg a zöld mintás tapétát, ami olyan nagyjából zöld mint Antal Imre kardigánja. Nagyon bejött a hely hangulata. Woody Allen filmekben vannak ilyen pici művészklubbok, ahol szintén tizenketten vannak, és mondjuk egy kortárs költő bénázik éppen a színpadon. Mire ott ezt végiggondoltam, hirtelen belépett a színpadra egy lány meg egy fiú az egyik közeli asztaltól.

Kozma Orsi és Szakos Krisztián voltak. Az asztalnál még egy terepgatyás fiú ült, (később derült ki, hogy ő volt a roadjuk). Eddigre már volt előttünk egy háromdecis rozé, meg egy üveg sör, és már csak 2 jegy lapult a zsebemben. Szakos Krisztián gitározott, Kozma Orsi meg énekelt, meg beszélt a számok között. Kozma Orsi szépen énekelt, Szakos Krisztán meg jól gitározott. Csak hát a számok. Voltak gyorsak, meg lassúak, volt amikor ülve meg volt amikor állva énelkelt az énekesnő, de más különbséget nem vettünk köztük észre. Egyformán semmilyeneknek tűntek, gyenge popdaloknak - legalábbis így elsőre. Volt két feldolgozás, egy Seal meg a egy Sheryl Crow azok jók voltak, habár a Seal kissé elcsépelt már.

A szünetben ezeket mind jól kibeszéltük, meg nagy nehezen még egy sört is vettünk, meg szemügyre vettük azt a furcsa társaságot, akik közé keveredtünk. Mellettünk az asztalnál egy 50 körüli, hosszúhajú férfi ült egy tequilával meg egy sörrel. Az első sorban két fiú, talán rajongók. A hátsó kanapékon fiatal lányok tespedtek, a pultnál meg nagydarab részegek hangoskodtak.

De őket elnyomta az időközben újra színpadra lépő páros, Orsinál a harmadik viszkije, és akkor hangzottak el az elején idézett mondatok. De nagyon kifejteni nem volt ideje, mert Krisz már be is nyomta az alapot, így muszáj volt elkezdenie énekelni. Ott folytatták, ahol a szünet előtt abbahagyták, úgyhogy mi sokáig azon tanakodtunk inkább, hogy mire költsük az utolsó ötszázasunkat, lilahagyamás zsíroskenyér nyert kétdeci rozéval, így legalább elmondhatjuk, hogy a koncertból leginkább és legtovább a hagymaszagunk maradt meg.

Hol? Hunnia Kávézó
Mikor? 2008.04.05 21:30-23:30
Kivel? Borsóval
Mennyit? 1000Ft, ami lefogyasztható
Folyadék? 2 sör
Mennyire? 8+10= 18

Flashte

Les Touffes Krétiennes

Borsó subway szendvicset eszik, én meg török giroszt, azt a fajtát, amit nem pitába tesznek, hanem betekerik abba az ízetlen tésztába, meleg van, jön a tavasz, lassan a Nyugatihoz érünk, ahol majd egy fél perc múlva bemondják, hogy a hatodik vágányról személyvonat indul három órakor, 5 perc múlva.

Tizenkét fura ruhás francia fiú van a színpad helyett a közönségben. Sose láttam még olyat, hogy egy zenekar lemegy a nézők közé zenélni, magára kötözött dobbal, meg méretes tubával. A dobos fiú skótszoknyában. Félmeztelenül. Az énekes úgy néz ki, mint Valentino Rossi egy az egyben. Egy a tizenkettőben (ből) lány és kilencnek van fúvós hangszere. Tiszta számmisztika. Lásd még: misztikusan tiszta számok.

A nagy üvegfalon át néztünk be a Gödör kávézójába, közben a fél literes Coop jegestea palackot szorongatom a kezemben, tartalma szamorodni. Hang nem szűrödik ki sok, csak vizuálisan koncertezünk, pirosruhás nő, biztos énekel, a szája mozog.

Úgy döntünk, az ücsörgés helyett belenézünk a koncertbe. Hátulról fordulunk rá a koncertteremre. Csomó ember, jó hangulat, félhomály. Elsőre csak annyit látni, hogy alig férnek el a színpadon, annyian vannak, meg fura a ruhájuk. Retroarcok. Egy plakátról lesem le, hogy KreténnyeszLöTufé a nevük. Erről meg is győzöm magam, hiszen teljesen franciásan hangzik.

Halvány a füst, de az emlékeket nem engedi látni, minden nagyon hangos, mégsem hallok semmit, semmi sem éles, csak a füst, behálóz mindent és rátelepszik a voltra, száll el a füst véalakban (mint a vadludak), elfogy a söröm, összeroppantom hangtalanul a műanyagkorsót, - néma hangsáv - , kidobom a kukába.

A nagyszínpad előtt ülünk, hátunkat nekitámasztjuk a kordonnak, ami elválasztja az őrjöngő tömeget a keverőpulttól. Se őrjöngés, se tömeg még. Csak mi ketten. Azon tanakszunk, miért érnek ide olyan lassan. Meg azon, mennyire. Munka utáni alvásról, vacsorafalatkákról, borról.

- Egy félbéemtétbarnából csípősethagymátnem, nem, más nem lesz, ja, csak ez az ital, tessék, köszi, heló, - kaja a kézben, száj a kaján, így lépünk ki az enyhe éjszakába. Meleg van, jön a tavasz. Ilyenkor is él a Körút, akik dobozokon fekszenek, azok várják az álmot, akik talpon, azok az éjszakai hatost, mi meg azt, hogy feltűnjön egy éjszakai giroszos, valahol lennie kell itt egynek, az se baj, ha nem pitába teszi majd.

Mikor? 2008.03.28 24:00-2.00
Hol? Gödör
Kivel? Borsóval
Mennyit? 1000 Ft
Folyadék?3-4 sör, kis bor
Mennyi? 15 + 18 = 33

Gyémántkotta

Zuboly

"Nagyit látom, zsúp a hátonhuppan át a pusztaságon"

A Suhancos koncert után Zuboly volt a Gödörben. MC Busa azt mondta a hangolásnál miután még kért egy kicsit magából a kontrollba, hogy neki "gyémántkottán" sikerült a beállás.

Minden szempontból. A zenekar tagjai között egy palackban gyanús színű pálinka vándorolt már a hangolásnál, de ezen persze senki nem lepődik meg, aki volt már valaha zenei rendezvényen. Azon már bárki sokkal jobban elcsodálkozik, ha valaki, - esetünkben az együttes beatboxosa szájdobolás közben iszik méregerős pálinkát úgy, hogy közben nem esik ki a ritmusból. Ezt még Demjén Rózsi sem tudja megcsinálni. Mondjuk ő annyi hátrányból indul, hogy nem tud szájdobolni. Tudtommal.
MC Busa (mert ő volt hősünk) tud, és nagyon jól. És a fenti mondatokat kicsit sem rosszallóan írtam. Mert MC Busának bármilyen mennyiségű ital után is százszor jobban pörög a nyelve, mint egy normális abszinensnek, és az agya is rendben van, a szövegeket sem felejtette el (rögtönözni).
Nagyon szórakoztatóan nyomta mindenesetre. Persze a zenekarban nem csak ő. Rajta kívül Ágoston Béla, Benke Ágoston Félix, Hock Ernő alkotja ezt az ötletes, színes és legfőképpen mókás zenét játszó zenekart. Olyan volt, mintha rengeteget improvizáltak volna, de ezt nehéz megállapítani, mert csak egyszer láttuk őket. (Borsó szerint kétszer).

Muszáj megemlíteni Ágoston Béla hangszeres tudását (és habár nem muszáj megemlíteni, de úgyis kiderül az én hangszernévnemtudásom), mindenestre a csapat rangidőse úgy váltogatta a hangszereit, mint Andy Vajna a topmodell nőit; mint Fernando Alonso csapatait; mint VIII. Henrik a feleségeit; mint Steven Segal a színészi eszközeit. Szaxofonozott, énekelt és szerintem - dormbolt is. Hock Ernő végig jókedvűen nagybőgőzött, Benke Ágoston Félix pedig mintha Busa kisöccse lenne, és ha egyszer rájönnék, arra hogy mi az a láthatatlan, sípszerű hangot kiadó hangszere... nagyon boldog lennék.
Nagyjából a koncert feléig nagyon sokat nevettünk és nagyon élveztük is a zenét, de akkor valahogy kijött rajtunk a fáradtság, és nem nagyon bántuk, hogy vége. De ez nem az ő hibájuk. Ők összességében nagyon jó koncertet adtak, habár talán egy picit összeszedetlenek voltak.
A ruhatárból kifelé jövet a kávézó részlegen még belefutottunk Dj. Onoff partyjába. És bár nem sokat hallgattunk belőle, azért azt ennyi idő alatt is sikerült megállapítani, hogy szép sorban kevert tök gyémántkotta zenéket a táncolók legnagyobb örömére.

Mikor? 2008. március 21. 23:30- 1.30
Hol? Gödör
Kivel? Borsóval
Mennyit? 1900 Ft
Folyadék? 3 sör
Mennyire? 17 + 14 = 31

Mintha tudná merre menne

Suhancos

"Nem úgy fut az út sem, mintha tudná merre menne

Nem úgy ülök én sem, mintha alattam fotel lenne."

Backpackers' fesztivál volt Gödörben, 3 napos, ez volt az első napja, már jó rég elterveztük, hogy jövünk, merthogy lesz Suhancos, meg Zuboly. És jöttünk is, habár előző este lakásbúcsúztatón voltunk, bár a lakás nem búcsúzott és mi is csak nagyon későn a házigazdától, de pénteken azért nem volt könnyű dolgozni. Munka után pihentünk is picit, aztán nagynehezen összeszedtük magunkat és irány a Gödör.

Mikor megérkeztünk, épp a Sonar nevű formáció játszott, nem fogott meg minket, az énekes helyén álló férfi (azért fogalmazok ilyen óvatosan, mert amíg figyeltük- 5 perc - nem volt ének) nagydarab volt és a Rammstein énekesére emlékeztetett, a gitáros nagyon beleélte magát a játékába, a szintis pedig úgy táncolt, ahogyan egy szintis táncol. Olyan zenét játszottak, minta épp közeledne egy ellenséges űrhajó a föld felé, a kamera pedig a végtelen űrt mutatva rázoomolna erre a hajóra (a távolban pedig felsejlik a Föld képe).
Űrsebességel húztunk innen, nem kellett sokat várnunk szerencsére Fankadelire és a Suhancosra. Kicsit késett a nagybőgős (Győző) és miután behangolt (15 mp) el is kezdték. Borsó szerint nagyon izgultak és valóban, mikor feljöttek a színpadra, kissé meg voltak illetődve, pedig az elején nem voltunk sokan. Fankadeli mellett Szabó Balázs a formáció másik főszereplője, akiről azt írják, hogy az Üzenetrögzítő című albumra minden zenét ő játszott fel, összesen negyven hangszeren. Amit azért is könnyű elhinni, mert elsőre látszott, mennyire hiperaktív. A koncert után a pultnál egyszerre három lányt fűzött.
Békét:

A színpadon azért nem csak ketten voltak, habár érdekes elképzelni, hogyan játszott volna egyszerre negyven hangszeren Szabó Balázs. A már említett nagybőgős Győző mellett, volt egy őszbajuszú hegedűs bácsi és egy Tomi nevű boldog gitáros. Meg a technikai személyzet, amikor elszállt Fanka mikrofonja.
Nem ilyenre számítottunk. Nem ennyire érdekesre. Kicsit furcsa volt, mikor először olvastam, hogy a Suhancos meg a Zuboly egyszerre lép fel. Mivel a Suhancost inkább hip-hop csapatnak képzeltem, de most már egyértelmű a hasonlóság. Népzenei motívumok, érdekes kisérletezések. A koncertnek annyira barátságos hangulata volt, valahogy érezni lehetett, hogy a színpadon is kedves emberek vannak és, szeretik, amit csinálnak, nem unják, nem pénzért csinálják. Azt hiszem, az ilyet nevezik örömzenének. Másmiatt hívják így, de örültünk, hogy zenéltek.

Mikor?2008. március 21. 21:40-23.00
Hol? Gödör
Kivel? Borsóval
Mennyit? 1900 Ft
Folyadék? 2 sör
Mennyire? 18 + 18 = 36