"Az élet szép, csak te, Világ, vagy beteg
megfertőzte valami az embereket,
szomorú, de fél az, aki szeret,
zokog a bohóc, a macska kihányta az egeret."
Nem mondom, hogy könnyen odataláltunk, nem mondom, hogy nem kellett egész szünetben sorban állni a mosdóért és nem mondom, hogy a szék kényelmes, mert egy órát bolyongtunk, a szünetről való becsengétéskor még sorban álltunk és a szék is kemény volt, de ezeket csak azért hozom fel, hogy megmagyarázzam, miért is csak nyolc és fél pontot adtam az osztályozásnál (nemmondom, nem kevés így se).( - Jaj, ne is mondd - mondja Ágó, mikor mondom neki (nem), milyen régóta akarunk már menni, és nem mondom, hogy nem a Quimby miatt elsősorban. Hehe.)
- Mégse jó a Főzelékfaló, - mondom, mert nem tetszett a kínálat, menjünk inkább a Burger Kingbe, időnk volt sok és nem tudtuk, hogy ahonnan elindultunk, oda térünk majd vissza egy órával később, mert ott van Vidám Színpad.
A színészeket nézve azért voltak előítéleteim, de így jár az, akinek Verebély Ivánról még mindig Hakapeszimaki, Létay Dóráról a Jóban Rosszban, Kárász Zénóról meg a Família Kft jut eszébe. És már a helyünkön ülünk (mert végül csak megtaláltuk a színházat), mikor Ágó elmondja, hogy Nádasdy Ádám meg idén érettségi tétel volt.
Mindkét felvonás elrepült, annyira tetszett. Könnyű, persze hisz nagyszerű az alapanyag, mert Shakespeare jól kitalált vígjátékához ha nem nyúlnak hozzá, akkor is élvezhető. De hozzányúltak, méghozzá nagyon jól. A legeredetibb dolog, naná, hogy a Quimby jelenléte, hiszen a darabban elhangzott kb. 20 számuk, amik a jeleneteket hol összekötik, hol elkülönítik, máshol meg kiegészítik, de nem egyszer egy daluk maga a jelenet. Nagyon érdekes volt hallani, hogy éneklik mások a Quimby számokat, de azért végig reménykedtem, hogy Kiss Tibor is elénekel egyet egymaga. (A legvégéig kellett).
(Fogalmazzunk közhelyekben rész kezdődik) Helyzet- és jellemkomikus is volt, de az az igazság, hogy inkább az utóbbi volt többségben. Az est fénypontja Szakács Tibor volt, de emelte az est fényét Magyar Attila és Varga Zoltán is, akik remekül játszották el amúgy hálás szerepüket, azért ezt az egy dolgot nem kell elfelejteni. A legkomolyabb alakítás Kovács Vanda nevéhez fűzhető, akinek a végén a könny is megcsillant szemében, a darab számára is bebizonyította, hogy az élet nem fenékig tejfel, de minden jó, ha jó a vége.
Nem akarok hazudni, de Létay Dóra is jól játszott. Egyvalaki nem tetszett nagyon, talán mert az idő vasfoga elrepült felette, de engem végig idegesített Papp János játéka. Ez van.(Fogalmazzunk közhelyekben rész vége)
Hazafelé mindhárman teljesen feldobódtunk, aztán a darabbéli Malvolioval együtt szálltunk a 4-6-os villamosra. Jó volt, hogy a rossz Szilveszter után most láttunk egy végig szórakoztató, vidám darabot.
Író: William Shakespeare
Fordító: Nádasdy Ádám
Dalszöveg szerző: Kiss Tibor, Nemes Zoltán
Rendező: Puskás Tamás
Szereposztás:
Olívia grófnő - Létay Dóra
Viola - Kovács Vanda
Sebastian - Simon Kornél
Orsino - Schlanger András
Malvolio - Varga Zoltán
Böföghy Tóbi - Papp János
Hervasztó Abris - Szakács Tibor
Feste, bohóc - Magyar Attila
Mária, Olívia komornája - Borbás Gabi
Antonio, hajóskapitány - Urmai Gábor
Kapitány - Kárász Zénó
Valentin, és Pap - Verebély Iván
Curio, és I. rendőr - Vankó Dániel
II. rendőr, és szolga - Geltz Péter
Díszlet: Molnár Márk, Gyenei Péter
Jelmez: Rátkai Erzsébet
Zene: Quimby
Dramaturg: Radnai Annamária
Rendezőasszisztens: Szabados Mihály, Albert Piroska
Osztályzat:
®®®®®®®® és fél (szerintem)
®®®®®®®®® - Borsó
®®®®®®®®®®® - Ágó (ilyet nem is ér, naná)
Mikor? 2008. 05. 14. 19:00-21:40
Hol? Vidám Színpad, 5. sor közepe
Kivel? Borsó, Ágó
Mennyiért: 3000 Ft
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése