Kozma Orsi és Szakos Krisztián Unplugged
- Kicsit berúgtam, de én nagyon jól érzem magam ilyen családias légkörben, lehet, hogy másnak ez kínos lenne vagy nehéz, de én nagyon jól érzem magam, tényleg. - mondta egyszer két szám között Kozma Orsi a koncerten megjelent 12 fizető nézőnek meg a pultos lánynak.
Fél 10 körül értünk a Hunniához, és szinte 100 százalékig biztosak voltunk benne, hogy rossz Hunniába jöttünk, vagy a koncert elmarad, mert a hely semmiben sem különbözött mondjuk a már hatkor bezárt Príma Pékségtől: halvány fény, emberek nélkül. De nem, nincs más Hunnia, és koncert is volt. Csak ez egy ilyen hely, pici és csendes. És nem is a földszinten van, hanem az emeleten. Kifizettük a belépőt, amiért kaptunk 4db 500-as, a pultban beváltható jegyet, és már mentünk is fel a csigalépcsőn.
Ott két kanapé, meg öt-hat pici asztal fogadott minket, a kanapék voltak csak foglaltak, az asztalok közül kényelmesen válogathattunk. Diszkrét félhomályban csodáltuk meg a zöld mintás tapétát, ami olyan nagyjából zöld mint Antal Imre kardigánja. Nagyon bejött a hely hangulata. Woody Allen filmekben vannak ilyen pici művészklubbok, ahol szintén tizenketten vannak, és mondjuk egy kortárs költő bénázik éppen a színpadon. Mire ott ezt végiggondoltam, hirtelen belépett a színpadra egy lány meg egy fiú az egyik közeli asztaltól.
Kozma Orsi és Szakos Krisztián voltak. Az asztalnál még egy terepgatyás fiú ült, (később derült ki, hogy ő volt a roadjuk). Eddigre már volt előttünk egy háromdecis rozé, meg egy üveg sör, és már csak 2 jegy lapult a zsebemben. Szakos Krisztián gitározott, Kozma Orsi meg énekelt, meg beszélt a számok között. Kozma Orsi szépen énekelt, Szakos Krisztán meg jól gitározott. Csak hát a számok. Voltak gyorsak, meg lassúak, volt amikor ülve meg volt amikor állva énelkelt az énekesnő, de más különbséget nem vettünk köztük észre. Egyformán semmilyeneknek tűntek, gyenge popdaloknak - legalábbis így elsőre. Volt két feldolgozás, egy Seal meg a egy Sheryl Crow azok jók voltak, habár a Seal kissé elcsépelt már.
A szünetben ezeket mind jól kibeszéltük, meg nagy nehezen még egy sört is vettünk, meg szemügyre vettük azt a furcsa társaságot, akik közé keveredtünk. Mellettünk az asztalnál egy 50 körüli, hosszúhajú férfi ült egy tequilával meg egy sörrel. Az első sorban két fiú, talán rajongók. A hátsó kanapékon fiatal lányok tespedtek, a pultnál meg nagydarab részegek hangoskodtak.
De őket elnyomta az időközben újra színpadra lépő páros, Orsinál a harmadik viszkije, és akkor hangzottak el az elején idézett mondatok. De nagyon kifejteni nem volt ideje, mert Krisz már be is nyomta az alapot, így muszáj volt elkezdenie énekelni. Ott folytatták, ahol a szünet előtt abbahagyták, úgyhogy mi sokáig azon tanakodtunk inkább, hogy mire költsük az utolsó ötszázasunkat, lilahagyamás zsíroskenyér nyert kétdeci rozéval, így legalább elmondhatjuk, hogy a koncertból leginkább és legtovább a hagymaszagunk maradt meg.
Hol? Hunnia Kávézó
Mikor? 2008.04.05 21:30-23:30
Kivel? Borsóval
Mennyit? 1000Ft, ami lefogyasztható
Folyadék? 2 sör
Mennyire? 8+10= 18
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése