Les Touffes Krétiennes
Borsó subway szendvicset eszik, én meg török giroszt, azt a fajtát, amit nem pitába tesznek, hanem betekerik abba az ízetlen tésztába, meleg van, jön a tavasz, lassan a Nyugatihoz érünk, ahol majd egy fél perc múlva bemondják, hogy a hatodik vágányról személyvonat indul három órakor, 5 perc múlva.
Tizenkét fura ruhás francia fiú van a színpad helyett a közönségben. Sose láttam még olyat, hogy egy zenekar lemegy a nézők közé zenélni, magára kötözött dobbal, meg méretes tubával. A dobos fiú skótszoknyában. Félmeztelenül. Az énekes úgy néz ki, mint Valentino Rossi egy az egyben. Egy a tizenkettőben (ből) lány és kilencnek van fúvós hangszere. Tiszta számmisztika. Lásd még: misztikusan tiszta számok.
A nagy üvegfalon át néztünk be a Gödör kávézójába, közben a fél literes Coop jegestea palackot szorongatom a kezemben, tartalma szamorodni. Hang nem szűrödik ki sok, csak vizuálisan koncertezünk, pirosruhás nő, biztos énekel, a szája mozog.
Úgy döntünk, az ücsörgés helyett belenézünk a koncertbe. Hátulról fordulunk rá a koncertteremre. Csomó ember, jó hangulat, félhomály. Elsőre csak annyit látni, hogy alig férnek el a színpadon, annyian vannak, meg fura a ruhájuk. Retroarcok. Egy plakátról lesem le, hogy KreténnyeszLöTufé a nevük. Erről meg is győzöm magam, hiszen teljesen franciásan hangzik.
Halvány a füst, de az emlékeket nem engedi látni, minden nagyon hangos, mégsem hallok semmit, semmi sem éles, csak a füst, behálóz mindent és rátelepszik a voltra, száll el a füst véalakban (mint a vadludak), elfogy a söröm, összeroppantom hangtalanul a műanyagkorsót, - néma hangsáv - , kidobom a kukába.
A nagyszínpad előtt ülünk, hátunkat nekitámasztjuk a kordonnak, ami elválasztja az őrjöngő tömeget a keverőpulttól. Se őrjöngés, se tömeg még. Csak mi ketten. Azon tanakszunk, miért érnek ide olyan lassan. Meg azon, mennyire. Munka utáni alvásról, vacsorafalatkákról, borról.
- Egy félbéemtétbarnából csípősethagymátnem, nem, más nem lesz, ja, csak ez az ital, tessék, köszi, heló, - kaja a kézben, száj a kaján, így lépünk ki az enyhe éjszakába. Meleg van, jön a tavasz. Ilyenkor is él a Körút, akik dobozokon fekszenek, azok várják az álmot, akik talpon, azok az éjszakai hatost, mi meg azt, hogy feltűnjön egy éjszakai giroszos, valahol lennie kell itt egynek, az se baj, ha nem pitába teszi majd.
Mikor? 2008.03.28 24:00-2.00
Hol? Gödör
Kivel? Borsóval
Mennyit? 1000 Ft
Folyadék?3-4 sör, kis bor
Mennyi? 15 + 18 = 33
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése