- Szerinted van itt vécé – kérdeztem Hajnalpírt.
- Szerintem van. – mondta Hajnalpír.
- Szerinted hol? –kérdeztem újra Hajnalpírt.
- Nézzünk körbe – mondta ismét Hajnalpír..
Végigjártuk hát a teret, kevésbé az impozáns épületeket vagy a péklángost árulókat szemléltük, inkább TOI-TOI-okat kutattunk. Nem voltak. Anyáztam. Mekkora köcsögök. Erre Hajnalpír megkérdezett egy biztonsági őrt, aki mondta, hogy van - egy.
(Habár matekban Hajnalpír a játrasabb, de 1000 emberre 1 vécé nekem kevésnek tűnik, mint néző a Wellcome koncerten . Normál állapotban.
Most pedig - számításba véve a söröspultoknál levő sorok hosszát - kevesebb, mint néző a Kozma Orsi koncerten.
1. fejezet - Kaukázus
Meleg van. Hajnalpír kezében Bkool. Olyan, mint. Emberek szivárognak. Szalai Éva.
Odafelé útba esik a Burger king, úgyhogy Hajnalpír kezében máris olvad a hőségben a Bkool. Azt mondja, finom. Keresgéljük egy picit a Szabadság teret fájós lábbal, megtaláljuk könnyen, mosolyogva nézzük az énekes feleségét meg gyerekét, aztán a földön ülőket.
Van egy pár ismerős arc a legutóbbi Kaukázus koncertől, amin pár napja voltunk. De szinte senki sincs a közelben, mikor felmennek a színpadra, pedig az előadás teljesen ugyanolyan. Kivéve, hogy van egy idegesítő konferanszié, talán miatta menekült el mindenki. Mert amikor elkezd játszani a zenekar, az emberek a fák mögül, a padok alól, a mellékutcákból visszaszivárognak, néhány másodperc alatt.
Mi most nem vagyunk annyira felcsigázva, a fűben üldögélve nézzük meg szinte tökéletesen ugyanazt a műsort, amit a ZP-ben pár napja. Kicsit fura is, hogy világos van, a napszítta fűben ülünk, tűz nap, egy zenekar hangosan zenél, és mégis a belvárosban vagyunk. A Kaukázus zenekar az egy ideje már megszokott felállásban zenél: a doboknál Toldi, gitáron Csaszi, Fűrész, szintin Máriusz és János az aki énekel meg kommentál. A Szalai Évát moat is úgy játsszák, hogy Csaszi énekli először tök lassan, aztán kezdik csak rendesen játszani. János keveset beszél, nagy a meleg.
2. fejezet - Erik Sumo Band
Melinda telefonál, hogy mégis merre vagyunk. Bal oldalon, viszonylag elöl. Azt kérdezi, hol a koncert, az emlékműnek melyik részén? (Hol van itt emlékmű???) Megtaláltuk egymást.
3. fejezet – Zagar
Közben kint a Zagar már sötétben nyomja. A színpadon vannak az Underground Divák is, nem ismerjük közülük csak Németh Jucit. A Zagar nekem kb. ugyanaz a kategória, mint az Erik Sumo. Kocsiban jó hallgatni, vagy metrón vagy háttérben, de fő attrakciónak nem annyira érdekes. Azért figyelem. Utána elmegyünk a Corvin tetőre, ahol valaki befúj gázspray-vel és könnyezve, köhögve megyünk haza Borsóval.
Csendrendelet előtt leballagnak a zenészek, Líviusz még zavarba hozza a konferansziét, aki szerint őt nem lehet. Telefon, ki merre van, találkozunk Hajnival is, vonulunk át sokan a Gödörhöz, azt se tudni ki van velünk, sokan vagyunk. Letelepedünk a fűben, Melinda összebarátkozik Kisbödőccsel, aki báty. Hosszúra nyúlik az este, lent is vannak koncertek, koedukált lett a fiúvécé, akkora a női kereslet.
Mikor? 2008. 05. 30-31.
Hol? Szabadság tér
Mennyit? ingyenes
Folyadék: sörök
Mennyire? Quimby 38,5, Kaukazus 35, Zagar 30,5, Erik Sumo 29 pont