2009. április 22., szerda

Pál utcai fiúk

Több szem többet lát, hátha még nem is ugyanarra néznek, akkor meg szinte mindent. Hajnalpír az első sorban Lecsóról tud meg mindent, a Hétnap pedig hátul egy asztalnál, előtte poharak zavarják a kilátást, de a hangulatot azt megfogja, mint a Sopronit, ha inni akar.
Kicsit korábban két hősünk még együtt ült ama bizonyos asztalnál és tanúi voltak a zöldpardonos munkaerőkiképzésnek, gyertek, ezt írjátok alá, 390 forintot kérek, oké, öltözzetek át aztán kezdhetitek a munkát, kaja az nincs, ti csak hatórások vagytok, kaja csak a nyolcórásoknak jár. Diákmunka 2009, felgyorsult a világ.
Néhány perc múlva már jár is körbe az egyik diák, elkéri a poharukat, hadd dobja ki. Dorkáékra várnak, mert Dorkáék meg valaki mást várnak, mindenki vár valamire. Hímnemű hősünk már a vécére, Ági mama üzemelteti, „Szervusz, kedves!” – így fogadják, ő nem tudja, hogy erre mit illek, odadob egy sziát meg egy huszast. Később bőkezűbb lesz, attól függ, mi akad a kezébe.
Dorkáék megjönnek és kettéválnak az elválaszthatatlanok, rövid ideig csak, már sötét van, de hideg az nincs egy pólóban sem, a hangulatot nehezen tudja visszaadni a Hétnap, olyan, amit a fesztiválokban is szeret, inni a sört műanyagpohárból, hallgatni a zenét, beszélni sok hülyeséget. Sok szám jön az új lemezről, a Pál utcai fiúk újra fent vannak, pár csendesebb év után, Lecsó kicsit összegabalyodott – ezt már a lányok mesélik, Balázs megkérdezte tőle koncert közben, hogy menni fog-e, de ment és Anikó meg szégyenlősen állt a színpadon megint, haladunk ki a helyről, mert a többiek mennének, A. kezében szinte tele még a borospohár, tartalma egyre csökken, a villamoson és a buszon el is fogy, ahogy az erő is, mire felérnek a negyedikre, mert ott laknak bizony, Hajnalpír PUF-ot dúdol, úgy alszik el.

Mikor? 2009. 04. 22
Hol? Zöld Pardon
Mennyit? 4 Soproni
Mennyi? 300 Ft
Mennyire? 19 + 18 = 37 pont

2009. április 4., szombat

Arról, hogy milyen egy jó koncert

Hooligans

Arról, hogy milyen egy jó koncert, megoszlanak a vélemények, de abban egyetérthetünk, hogy nem mindig a zene a lényeg. Ezen az áprilisi koncerten mindenesetre nem teljesen a mi szájunk íze szerinti volt a zene és mégis az egyik legemlékezetesebb lesz egy jó darabig. Pedig nem mentünk előre a szeletelőbe, nem volt fergeteges a hangzás sem, és még pihentek sem voltunk. Hanem. Akkor mitől volt jó, kérdezem, Hajnalpírt, de költői kérdés ez, pedig nem is vagyok költő. Gyorsan válaszolok is a saját kérdésemre.
- Mert Kaposváron voltunk, egy élményekben gazdag nap után, mert hangulatos volt a főtéren, mert meglepetés volt, nem készültünk rá, hogy milyen jó lesz, mert nem aggódtunk a holnap miatt, mert semmi miatt nem aggódtunk. 200 km-re voltunk mindentől, ami miatt aggódni kellene, nem nagy távolság, mégis az volt. Romantikus hosszúhétvégén élveztük az élőzenét, összeölelkeztünk, nevettünk a mellettünklevőn, aki nagy lelkesen énekelt végig minden számot és végül nem érdemtelenül kaparintotta meg a nézők közé kidobott dobverőt relikviaként. Nevettünk a félmeztelen Csipán, a nyakkendőben doboló Endin, és magunkon is, hogy itt vagyunk Kaposváron.
Hajnalpír csak mosolyog kissé pátoszos monológomon és hozzáteszi, hogy az üdülési csekk ajándék volt, a koncert ingyenes, de az élmény megfizethetetlen. Kétségtelen, hogy így frappánsabb.

Hol: Kaposvár, főtér
Mikor: 2009.04.04
Mennyit? 1 ásványvíz (szénsavas)
Mennyi? ingyen
Mennyire: 19+15 =34